A Disney Történet I. rész
A Disney történet
I. rész
1923 nyarán Walt Disney Kaliforniába érkezett tele reményekkel. Még Kansas City-ben készítette el az Alice Csodaországban című rajzfilmjét Lewis Carroll híres regénye alapján. Eldöntötte, hogy bemutatkozó filmként fogja használni és eladja egy forgalmazónak a rajzfilm sorozatot, amit Alice Comedies-nek nevezett el. Kaliforniába érkezése után nem sokkal sikerült is neki találni egy forgalmazót, aki szerződést kötött vele, úgy hívták M. J. Winkler. 1923. október 16-án forgalomba hozták a rajzfilmet. Ettől a naptól fogva indult el a Disney társaság. Eredetileg Disney Brothers Cartoon Studio néven indult. Walt Disney bátyja Roy, a cég egyenrangú tagja javaslatára, megváltoztatták a cég nevét Walt Disney Studio-ra. Az Alice Csodaországban rajzfilm 4 évig futott.
Walt Disney 1927-ben eldöntötte, hogy kitalál egy új karaktert Oswaldot a szerencsés nyuszit, amiből ugyanebben az évben 26 rajzfilmet csinált. Amikor egy kis plusz pénzt szeretett volna kérni a forgalmazótól, a második évben kiderült, hogy a háta mögött a forgalmazó leszerződött Walt Disney összes animátorával, hogy majd a saját stúdiójában olcsóbban megcsinálhassa az Oswald rajzfilmet Walt nélkül. Rá kellett döbbennie, hogy nem volt a saját tulajdonában a rajzfilm. Ez egy fájdalmas lecke volt számára, később tanult belőle, hogy minden, amit készít, az az ő tulajdona legyen. Az eredeti Disney stúdió egy olyan épületben helyezkedett el, aminek az egyik része iroda volt a Kingswell sugárúton Hollywood-ban. Hamarosan annyi pénzt gyűjtött Walt, hogy átköltözött és kibérelt egy egész épületet a Disney stúdiónak. Néhány évig ez a kis stúdió megfelelt számára, de később a cég kinőtte magát és Walt kénytelen volt másik hely után nézni. Hollywood-ban a Hyperion sugárúton talált is egy megfelelő telket, ahol felépítette a stúdiót és 1926-ban átköltözött csapatával az új ingatlanba.
A Hyperion stúdióban az Oswald rajzfilm vesztesége után elő kellet rukkolnia egy új karakterrel és ez volt a Mickey Egér. A fő animátorával Ub Iwerks-el Walt Disney megalkotta a híres egeret, egyéniséget adott neki, ezzel kedvessé téve a rajzfigurát. Ub két Mickey Egér rajzfilmet készített, de Walt Disney nem tudta a piacon eladni, mert némafilm volt. Ebben az időben, a hang forradalmasította a filmipart. Így hát Ub csinált egy harmadik Mickey Egér animációt Willie gőzhajó néven, teljes szinkronnal. Ez megnyitotta számukra a siker kapuit a New York-i Colony Teather-ben az 1928-as évben. A mese sztár Mickey Egér megszületett. Az új karakter azonnal népszerű lett és hosszú széria lett belőle.
Walt Disney nem sokáig ült a babérjain, bemutatott egy új sorozatot a Silly Symphonies-t, ami együtt ment a Mickey Egér szériával. Az új rajzfilmben különböző karakterek mutatkoztak be, többek közt Peter a nagy farkas, a három kismalac, Donald Kacsa, Pluto. Az animátorok számára így lehetővé vált, hogy különböző történeteket találjanak ki minden egyes meséhez humorral, érzelmekkel és zenével fűszerezve. Végül is a Silly Symphonies egy gyakorló talaj volt a Disney-nél a szinkron színészek számára, ami egészen az animációs filmek világához vezetett minket a későbbiekben.
A Flowers and Trees, mint első színes animáció és a Silly Symphonies, elnyerte a legjobb rajzfilm díjat az Academy Awards-on 1932-ben. Ettől az évtől létezett rajzfilm kategória. Ebben az évtizedben a Disney minden évben elnyerte az Oscar díjat. A rajzfilmek népszerűsége egyre nőtt a mozikban, az animátorok kitalálták, hogy a mese karakterek eladásával nagyobb bevételre tehetnek szert. Walt Disney-nek egy férfi New York-ból 300 dollárt ajánlott, hogy engedélyeztesse a Mickey Egér rajzolását pár jegyzetfüzetre, amiket gyártott. Walt-nak kellet a pénz így hát beleegyezett. Ez volt a kezdete annak, hogy a Disney termékeivel kereskedtek. Hamarosan Mickey Egér képmása mindenhol megjelent, amit csak el tudunk képzelni, legyen az tányér, fogkefe, szobrocska, plüss állat, vagy akár rádió. Az első Mickey Egér képregény 1930-ban jelent meg.
1934-ben egy este, Walt Disney kitalált egy történetet, amit elmesélt a kollégáknak és azt tervezte, hogy egy animációs mozifilmet készít belőle. Ez volt a Hófehérke és a hét törpe meséje. A csapatban voltak, akik szkeptikusan fogadták az új rajzfilm ötletét, de ígéretüket betartották és kitartóan dolgoztak a mesén Walt mellett, ami három évig tartott. 1937 karácsonyára befejezték a filmet és hihetetlen nagyot ütött. A Hófehérke és a hét törpe hamarosan minden idők legnagyobb bevételű mozifilmje lett. A rövid rajzfilmsorozatok állták a költségeket, de Walt Disney látta, hogy a jövő a nagy mozifilmeké. Gyorsan el is kezdett egy újabb mozifilmen dolgozni, minden rózsásnak tűnt, csak éppen közbejött a II. Világháború. A következő két nagy mozifilm 1940-ben a Pinokkió, és a Fantázia technikai csodák voltak abban az időben, de a költségeik túl magasra rúgtak. A háború miatt a legtöbb külföldi forgalmazót is elveszítették. 1941-ben a Dumbo egy alacsony költségvetésű animációs film volt, aztán 1942-ben követte a Bambi, amit nagyon sok pénzből készítettek, ezért a jövőben takarékoskodnia kellett a stúdiónak. A háború alatt Walt két filmet csinált Dél Amerikában, a Saludos Amigos-t és a Három lovagot. A Disney stúdió a propaganda filmekre és katonai kiképző filmekre koncentrált. Amikor a háború befejeződött, a stúdiónak nagyon nehéz volt visszaállítani a háború előtti viszonyokat, de 1950 nagy sikereket hozott a Kincses szigettel, a Hamupipőkével és az első Disney karácsonyi tv műsorral. A cég így megint menetelt előre. Két karácsonyi különkiadás után 1954-ben elindították a Disneyland antológiát. Ez a sorozat hat névváltozáson ment át, viszont 29 évig tartott és a valaha volt legnagyobb tévésorozattá vált. Ezt követte az 1955-ben debütált Mickey Egér Club televíziós rajzfilm sorozat, ami ugyancsak népszerű volt. Walt az a fajta ember volt, aki soha nem elégedett meg teljesen azzal a munkával, amit elkészített. A mozifilmjei és a tévés sorozatai egyre sikeresebbé váltak, de ő mindig valami újat akart nyújtani.
Egy terület nagyon érdekelte Walt Disney-t és ez a vidám park volt. Apaként a két fiatal lányát rendszeresen vitte állatkertbe, vidámparkba, karneválokra és ha arról volt szó, hogy felálljon a munkaasztala mellől egy körhintázásért, akkor nem volt kétség hogyan döntött. Azon elmélkedett, milyen jó lenne egy hely, ahol a szülők és gyerekek együtt tudnak szórakozni. Így született meg a híres vidámpark, Disneyland ötlete. Az éveken át tartó tervezés és építkezés után a vidámpark 1955. július 17-én megnyitotta kapuit. Disneyland egy teljesen új és különleges vidámpark volt. Ez lett a minta, minden utána épült vidámpark számára. Nemzetközi hírnévre tett szert és milliók százai látogatták meg. Walt azt mondta, hogy Disneyland nem lesz kész soha teljesen, mert amíg az ember fantáziája újabb és újabb alkotásokra képes, addig a vidámpark is bővülni fog és így is történt. A mai napig ugyanolyan népszerű mint 1955-ben volt. 1960-ban megalkották az elbűvölő kaland szobát (Enchanted Tiki Room) Disneyland-ben, ahol különböző madarak, papagájok énekeltek és szavakat utánoztak. Az embereknek elhozták Polinézia és Hawaii miliőjét a különböző tiki, totem szobrokkal és autentikus berendezésekkel. 1964-ben a Disney bemutatta a Mary Poppins fantasy-musical-vígjátékát. Talán itt ért Walt Disney filmes karrierje csúcsára.
Sajnos az 1960-as években egy korszak lezárult, Walt Disney meghalt 1966. december 15-én. A tervek, amiket hátrahagyott, éveken át működtette a céget, Bátyja Roy felügyeletével. A Dzsungel könyve 1967-ben, a Macskarisztokraták 1970-ben megmutatta, hogy a Disney társaság még mindig képes rajzfilm klasszikusokat készíteni. Roy Disney, aki felügyelte és irányította a céget 1971-ben elhunyt. A továbbiakban a régi Disney csapat tagjai köztük Card Walker, Donn Tatum és Ron Miller irányították a stúdiót.
Sok változáson ment át a cég és sok terve valósult meg Walt-nak a halála után is, köztük az EPCOT center (Experimental Prototype Community of Tomorrow) ami egy utópikus központ Floridában. 1982-ben nyílt meg és az emberi vívmányokat, technológiai innovációkat hivatott bemutatni és gyakran világkiállító helyként emlegették. Két részre osztották, az egyik része a jövő világát mutatta be, a másik a mostani Földet 11 országgal és annak kultúrájával.
A filmipar gyökeresen megváltozott az 1980-as években, a kereslet egyre kevesebb lett a családi filmekre, ami a fő erőssége volt a Disney vállalatnak sok éven keresztül és nem igazán tartották a versenyt a tinédzser és felnőtt piaccal. Úgy fordították vissza ezt a folyamatot, hogy létrehozták a Touchstone Pictures-t 1984-ben. Két nagyvállalat is át akarta venni az irányítást a Disney cég felett, a széleskörű ismertsége és nagy tőkéje miatt. Az erőfeszítéseknek, hogy megmentsék a céget akkor lett vége, amikor Michael Eisner és Frank Wells lettek a Disney stúdió vezetői. Az új vezetőség rögtön látta hogyan tudja maximalizálni a cég tőkéjét. A vállalat 1983-ban felhagyott a hálózati tv-vel és megalapította a Disney csatornát. Úgy gondolta Eisner és Wells, hogy a Disney ugyanolyan nagy közönséget tud magának szerezni, mint a többi tévécsatorna. Néhány klasszikus animációs filmjét videokazettán is kiadták, később sok ma is híres rendezővel működtek együtt, úgy mint George Lucas vagy Francis Coppola. A filmgyártás új magasságokba tört 1988-ban amikor a Disney vezette a film eladási listákat. Roger nyúl a pácban, Jó reggelt Vietnám, Három férfi és egy bébi, Drágám a kölykök összementek, Dick Tracy, Micsoda nő, meghaladták a 100 millió Dolláros bevételt. A siker folytatódott az Oroszlánkirállyal 1994-ben, majd a Pocahontas-al 1995-ben és évről évre jöttek sorra a sikeres filmek, Hercules, Tarzan, Mulan, Notre Dame-i toronyőr. Walt Disney születésének 100-adik évfordulóján kitüntetést kapott a Disney stúdió. Az ünnepséget úgy hívták, „A varázslatos 100 év”.
A Walt Disney társaság már 9 évtizede kimagaslóan szerepel mindenhol a világon. Egy kis rajzfilm stúdiónak indult és egy hatalmas vállalattá nőtte ki magát, ami filmjeivel, rajzfilmjeivel szórakoztatja a családokat világszerte.