Ikrek és a háztartás

Legalábbis nálunk egy ugyanazon időben nem uralkodik tökéletes rend a lakásban, ezzel egyidőben nincsenek élére vasalva a frissen kimosott ruhák, és nem illatozik eközben az ínycsiklandozó háromfogásos szuperegészséges vacsora az ízlésesen megterített étkezőasztalon. Külön-külön megvalósulnak, és meg is kell valósulniuk, de az ikrek mellett valahogy egyszerre ritkán jön össze. Lehet, hogy sikerülne, ha nem tartanám fontosnak, hogy a babákkal foglalkozzak külön-külön, és együtt is. Van, hogy felfüggesztem a mosogatást, ha nyafognak, és van, hogy ha végre egyszerre alszik mindkét pici, akkor nem kockáztatom meg a felébresztésüket háztartási munkák zajával.

Vágyom én is a rendre és minden háztartásbeli dolog elintézésére, de a fontossági sorrendben az ikrek az élre törtek. Illetve ők maguk is hatásosan kikövetelik a figyelmet, Boróka főleg, ő lesikítja a hajam, ha nem foglalkozom vele. Általában amíg alszanak, addig igyekszem utolérni magam: ilyenkor elpakolom a kis játékaikat (hogy egy óra múlva újra elővehessem), fertőtlenítek, előveszem az edényeket és elkészítem a hozzátáplálás aznapi adagjait, utána elmosogatok és elteszem az edényeket. Zajvédő fülvédőt kellene a kicsikre adnom porszívózáskor, ugyanis a poszívó hangját nagyon nem szeretik. Amikor a teraszon alszanak, akkor szoktam gyorsan megcsinálni. A felmosást az 5 éves Balázsunk imádja, meg is sértődik, ha nem engedem át neki ezt a feladatot. A felmosó kicsavarásában még fejlődhetne, mert ilyenkor komoly esélyünk van rá, hogy a vizes padlón dobunk egy hátast, de előbb-utóbb mindig megszárad. A szennyeskosaram alját ritkán látni, a hozzátáplálásos időszakban különösen gyorsan megtelik. Az etetés után néha olyan maszatosak a picik, hogy talán egyszerűbb lenne őket is kimosni. A mosógép lejártát néha észre sem veszem, de előbb-utóbb kiteregetek. A vasalás nálam a mumus, van egy kijelölt szék, amin gyűlik a vasalnivaló ruha, néha hegyekben. Mivel a vasalást odázom el mindig, így arra kb. 10 perc időm jut, ami alatt persze nem érek a végére. A függönyöket ritkán és félve húzom el, de nem szoktam megúszni, mindig érdemes megtisztítani az ablakokat. A virágaim pedig indulhatnának egy survivor showban, közülük már csak az igazi túlélők maradtak meg.

Az autó kitakarítása is a feladatok közé tartozik. Az ovi kb. 20 percre van tőlünk, tehát a Balázs pont éhen és szomjan halna, ha nem vinnék magammal valami túlélő készletet. Általában az  első kanyarban önálló életre kelnek a foltot hagyó finomságok, aminek köszönhetően minden utazás után újra kell (akarom mondani kellene) kezdeni az autó takarítását. Ráadásul az elemózsián kívül az aznapi legeslegeslegjobb játékot is vinni kell, ami kiszállásnál rendre az autóban marad.

Idáig csak a lakásról beszéltem, habár kertes házban élünk. Az elmúlt években mindig lelkesen gondoztam a veteményesemet, de azt az ikrek mellett már nem vállaltam be. Jól tettem, mert ha nagy ritkán el tudok sétálni a veteményes hűlt helyéig, azt már kirándulásnak minősítem. Nem maradna rá időm, ill. még inkább úgy érezném, hogy soha az életben nem jutok a feladatok végére.

Nálunk gyakran előfordul, hogy felváltva alszanak a picik, így még kevesebb időm jut a háztartásra. Ilyenkor titokban abban reménykedem, hogy nem állít be senki hívatlanul, mert mit fog szólni a kupi láttán. Persze nincs ezzel szerencsém, ilyenkor tűzoltás jelleggel mentem a menthetőt, vagyis próbálom leplezni a káoszt.

Olyan nincs, hogy nincs feladat. Lehet, hogy jobb rendszert kellene kitalálnom a háztartási munkákra, bár az ikrek ellátása mellett így is előbb - de inkább utóbb – minden feladat sorra kerül. Mire minden gyerek alszik, addigra már a lakáson is jó végignézni. Ébredés után is jó tiszta lakással indítani a napot, még ha nem is tart tovább öt percnél. Naponta többször is összejön ez a kellemes állapot, még ha csak rövid ideig is. Ez csak és kizárólag akkor marad tartós, ha gyorsan elmegyünk otthonról.