Légzésfigyelő

Légzésfigyelő vagy mozgásérzékelő?

Mi is a különbség a kettő között? A légzésfigyelők orvostechnikai eszközök, szigorú szabályozás vonatkozik rájuk és csak engedéllyel kerülhetnek forgalomba. Kórházak újszülött és csecsemőosztályai is ezeket használják.

A mozgásérzékelők nem orvostechnikai eszközök, emiatt nem vonatkozik rájuk semmiféle szigorú orvosi szabályozás és a forgalmazásuk engedélyhez nem kötött. Bizonyos mozgásérzékelő készülékeket gyártó cégek azt sugallja, hogy ezek szintén alkalmasak a bölcsőhalál megakadályozására. Vásárlás előtt mindenképpen legyünk körültekintőek és győződjünk meg arról, hogy a kiválasztott készülék azt a célt szolgálja, amit szeretnénk.

Nézet:
Sorrend:
Sorrend:

LÉGZÉSFIGYELŐ


A légzésfigyelő egy olyan készülék, amelyet a bölcsőhalál (ismert angol röv. SIDS) megelőzésére használnak. A modern gyermekgyógyászat sem tudja a választ, hogy mi a pontos oka a bölcsőhalálnak, következményei azonban tragikusak – a csecsemő légzése alvás közben váratlanul leáll. A légzésfigyelő ezeket a helyzeteket előzi meg.


A piacon már több típusú készülék is kapható. Bár légzésfigyelőnek hívjuk, de nem a légzést monitorozza, hanem a baba mozgását.

Hogyan működik a légzésfigyelő?

A kiságy matraca alá csúsztatott érzékelő lapok a baba mozgását, a matracra gyakorolt nyomását ellenőrzik, s ha a baba légzése leáll vagy 20 másodpercig kimarad, illetve percenként 10 alá csökken a légzésszám, akkor a készülék riaszt. Általában hanggal és villogó jellel, de van olyan készülék is, amelyik rezgő mozgást is végez riasztáskor, ezzel is stimulálva a babát a légzésre.

Mi van akkor, ha légzésfigyelő beriaszt?

Esetek többségében sokszor már önmagában a riasztó hangjelzés, vagy a villany felkapcsolása elegendő ahhoz, hogy a baba újra elkezdjen lélegezni. Ilyenkor, még ha mindent rendben is találunk, jelezzük orvosunknak, hogy volt riasztás. Azonban, ha gyakran riaszt a készülék látszólag tévesen, érdemes a készülék beállítását ellenőrizni.
Abban az esetben, ha a riasztáskor a baba eszméletlen, nem reagál, azonnal elsősegélynyújtást kell alkalmazni, és orvosi segítséget kell kérni.

Milyen készüléket válasszunk?

A piacon sokféle márka képviselteti magát. De két fő típust különböztetünk meg.

  • A legáltalánosabb az a fajta készüléktípus, aminek az érzékelőjét, szenzorpadját a matrac alá kell elhelyezni és hanggal, illetve fényjelzéssel jelez. Ezek a matracon keresztül érzékelik a baba mellkasmozgása keltette nyomásváltozást. A készülékek rendkívül érzékenyek, így a legkülönfélébb anyagú és vastagságú matractípusoknál is használhatóak. Érzékenységük miatt rendkívül lényeges a helyes beállításuk és elhelyezésük.

Internetes fórumokon sok véleményt olvashatunk a különböző márkákról, típusokról. Ha mégis bizonytalanok vagyunk, akkor jó kiindulási pont lehet az is, ha tudjuk egy készülékről, hogy azt valamelyik kórház csecsemőosztálya, koraszülött osztálya használja, netán ajánlja is

  • A másik típus az a kisméretű légzésfigyelő, amelyiket a baba pelenkájára kell erősíteni. Ez akkor jó, ha együtt alszunk a babával, vagy sokat utazunk és akkor is szeretnénk biztonságban tudni babánkat. Illetve ikerbabáknál is ez a javasolt. Ezek általában elemmel működnek, és természetesen akkor is riasztanak, ha a készülék véletlenül lecsúszik a pelenkáról.