Lélek koffein
A blogom nem azért jött létre, hogy másoknak osszam az észt.
Hogy elmondjam, hogy mennyire tuti és tudatos szuperszonikus anya/ nő vagyok.
Oly sokszor leírtam, de immáron megint megteszem, mert egyre többen velem/ velünk vagytok.
Nem vagyok guru, nem vagyok gyerekpszcihológus, sem semmilyen gyereknevelési nagymegmondóember, nem vagyok motivációs tréner, nem vagyok a nagy bölcsességet hozó szentlélek.
Sőőőt...nem is vagyok egy ősanya típus.
Egy egyedülálló, független nő vagyok, egy 3 és fél éves csodálatos léleknek az anyukája, aki ugyanúgy "küzd" a hétköznapok megterhelő pilléreivel, néha hullafáradtan, de mégis erősen és kihívásokkal, olykor fájdalommal néz szembe.
Egy olyan élet-igenlő, pozitív életszemlélettel bíró nő, aki az írásaival nem csak a lányának szeretne most már adni, hanem az olvasóinak is.
Így alakult!
S higgyétek el, néha én vagyok a legjobban megdöbbenve, hogy ennyire sokan kedvelitek és követeitek az oldalt.
Mocskosul boldog vagyok, hogy egy-egy gondolatomból erőt tudtok meríteni és ezzel egy picit jobbá tudom tenni a világotokat.
Az, hogy a hétköznapi munkám mellett, (ahol szintén számtalan emberrel foglalkozom és dolgozom) tréningeket tartok és szépen lassan kialakulni látszik a coaching praxisom is, azt áldásnak és ajándéknak fogom fel.
Mert nagyon sokan bíztok bennem és minden porcikámmal, erőmmel adni szeretnék nektek.
Vagy így, vagy úgy. Nem szeretnék ilyen álszent, bullshit nyálas dumát letolni, mert semmi értelme.
Aki személyesen ismer, pláne tudja, hogy milyen életszemlélettel élem a mindennapjaimat és milyen mintát adok a kislányomnak.
Őszinte leszek: Büszke vagyok magamra és a blogomra, mert egy közösséget teremtetettem általa. És büszke vagyok rátok.
Lehet engem bántani, lehet bennem a hibát keresni (úgyis fogtok találni, ha nagyon szeretnétek), de teljesen felesleges. A Lélek Koffein a mindennapi szürkeségben egy-egy megfáradt nap után ad löketet.
Az életemből, a fájdalmaimból, az öniróniámból, a mindennapjaimból írok nektek. Sallangmentesen.
Kérlek benneteket tiszteljük meg egymást.
Nincs szükségem a kioktató, "csináld ezt, vagy ne csináld ezt és ezt..." bejegyzésekre.
Nincs nagyobb ajándék nekem, ha megosztjátok a gondolataitokat, kommenteltek, kiadjátok magatokból a véleményeteket, idéztek más oldalon tőlem, s ha ismeretlen ismerősöknek tudok a posztjaimmal segíteni.
De kérem: tisztelettel és talán egy pici alázattal is.
Nem tudhatjuk, hogy ki, milyen cipőben jár. Nem tudhatjuk, hogy ki, min megy éppen keresztül.
Nem látunk a másik életébe, múltjába, jelenébe. Nem ítélkezhetünk mások felett. Nem tudhatjuk ki milyen mély sebet, vagy éppen gyászt visel a lelkében.
Én a blogból nem szeretnék egy trollokból és negatív, gonoszkodó, pláne okoskodó kommentekből álló oldalt létrehozni. Hála ez eddig sem fordult elő. De bízom benne a jövőben sem lesz erre példa, mert teljesen felesleges.
A közeljövőben nagy mérföldkőhöz érkezik a Lélek Koffein. Egy pici kis dédelgetett álmom fog megvalósulni és tudom, hogy ezzel nagyobb közönséghez is eljutok, így kérlek benneteket, maradjunk együtt!
Ne bántsuk és alázzuk egymást. Egy közösség vagyunk. Nők vagyunk. Édesanyák vagyunk. Sőőőt, tudom, hogy sokunk férjei (ex férjei), s tudatos férfi lelkek is olvassák a soraimat.(Ez piszok megtisztelő!! Uraim! Maradjatok velünk, mert sokat tanulhattok a női-lélekről.)
Ne keressük másokban a hibát, ne arra rohadt tökéletességre törekedjünk, s ne is várjátok ezt el tőlem.
Tanulok, fejlesztem magam, dolgozom és próbálom a mindennapjaimból kihozni a maximumot.
Néha megy, néha nem. Néha sírok, néha nevetek.
Egyszer fent, egyszer lent. Ez van. Ez az élet.
Megyek, tovább, előre és higgyétek el, ha többen vagyunk és tanulunk, inspirálódunk és fogjuk egymás kezét, - még ha virtuálisan is, - akkor nagy dolgokat tudunk véghez vinni.
https://www.facebook.com/lelekkoffein/
